Holocén Természetvédelmi Egyesület

A biológiai sokféleség egy bizonyos szintje alatt az emberi élet nem maradhat fenn. A lápok az ökológiailag kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyeknek a biodiverzitás megőrzése szempontjából legfontosabb csoportja. Magyarországon volt a legnagyobb láppusztítás Európában, lápjaink több mint 97%-a megsemmisült. Budapest határában a Dunakeszi tőzegtavak a terület utolsó maradványa, kiemelkedően értékes vizes élőhely. DR. S. NAGY LÁSZLÓ hatóságilag kirendelt szakértő hibás adatokkal dolgozva megállapította, hogy a helyszínen vízborítás és tőzegképződés nincsen, a láp nem létezik. Ezt követően a hatóság a lápot nemlétezőnek ítélte. Az AUCHAN épületbővítést és parkolóépítést tervez a NEMZETI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAThoz tartozó területen, egy szennyvízelvezetőt a láp legértékesebb részén vezetnének keresztül. Biológusok és civil természetvédők a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA szakmai támogatásával álltak ki a láp védelme mellett, a multinacionális/multimilliárdos AUCHAN és a kezükre játszó hatóságok ellen. A civilek nélkül megsemmisülne egy kivételes természeti érték. Botrányos, hogy a környezettudatosságot hangoztató AUCHAN a nyilvánvaló természetpusztítás szándéka mellett kommunikációs manőverekkel próbálja megoldani a helyzetet. A Dunakeszi tőzegtavak elpusztítását összefogással, nyilvánossággal és nyomásgyakorlással MOST MÉG megakadályozhatjuk! Az események a „Végveszélyben a Dunakeszi tőzegtavak!!!” honlapon követhetők.

A cikk szerzője: FÜLEP TEO
PhD-hallgató, okl. környezetvédelmi ökológus, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Pannon Egyetem Georgikon Kar Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, Keszthely
Holocén Természetvédelmi Egyesület, Miskolc

 

• A víz az élet egyik alapfeltétele, számos formában van jelen életünkben. A vizes élőhelyek élőlények összetett rendszerének nyújtanak otthont, számos típusuk és altípusuk van. Az élőhelyek azáltal is hasznunkra vannak, hogy őrzik a biológiai sokféleséget, melynek egy bizonyos szintje alatt az emberi élet már nem maradhatna fenn. A lápok az ökológiailag kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyeknek a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzése szempontjából legfontosabb csoportja. Az idei Víz Világnapja alkalmából a Biológiai Sokféleség Világévében járjuk körül az egyik utolsó lápunk védelmének és beépítés-tervének szövevényes, tanulságos, és még befejezetlen ügyét.
• Különös világ a lápok világa… A láp nem azonos a mocsárral, bár a köznyelvben a kettő gyakran összemosódik. (Pedig a Kárpát-medence az alvízi és medencei jellegénél fogva hatalmas területen ártéri és vizenyős vidék volt, így földrajzi helyzetünknél fogva mi ismerhetnénk legjobban ezeket a fogalmakat.)
• Ha medence keletkezik és feltöltődik vízzel, egy új tó született. A tavak sem állandóak, sok évszázados–évezredes hosszúságú életutat járnak be. A széllel és vízzel bejutó üledék és hordalék apránként feltölti, a tavi élővilág végighalad a benépesülés (szukcesszió) fokozatain. Először a plankton parányi lényei lakják be a tavat, majd fokozatosan ellepi a hínár, később a part felől meghódítja a nádas. Ha a felület bő 1/3-át fedi nád és gyékény, fertőnek hívjuk, ha a nádas meghaladja a 2/3-át, mocsár jön létre.
• A mocsár víztükre nem kiterjedt és nem állandó, az elhalt növények lebomlanak és a tőzegképződés nem jellemző rá, labilis vízforgalmú, növényvilága általában nem különleges, de annál jelentősebb a vízimadarak számára. A Kis-Balaton mocsárvilágába bepillantást nyerhetünk FEKETE ISTVÁN „Tüskevár” és „Téli berek” c. regényein keresztül, de azt a gazdagságot ma már hiába keresnénk… (FEKETE ISTVÁN 1957, 1959) HERMAN OTTÓ „A magyar halászat könyve” c. néprajzi művében még különösebbről olvashatunk, a bihari rétség–mocsárvilág „uráról és őslakójáról”, a pákászok életéről, akik egész életüket a Bihar egykori nádtengerein és ingoványain élték le, s az erdőkhöz hasonlóan a nádas ősvadon megadott nekik mindent, amire szükségük volt. A pákászokról már HERMAN OTTÓ is múlt időben írt… (HERMAN OTTÓ 1887)
• Ha az elhalt növényi részek vízbe merülnek és levegőtől (oxigéntől) elzárva lassú bomlásnak indulnak, tőzeg képződik, és a mocsárnál különlegesebb, láp született. A tőzegesedés a szénképződés első lépése. A felszínen élő növényzet és az alatta, a belőle képződő tőzeg együtt alkotja a lápot. A tőzeg részben vagy teljesen kitölti a tó vízterét, a tőzegtermelés és -lebomlás között kényes egyensúly alakul ki, míg a tetején csodálatos, sokszínű és üde életet hordoz. Nyílt víztükör csak a szegélyen és apró foltokon található (lagg, semlyék). A láp vízszintje nagyfokú stabilitást mutat, ingadozhat, de nem száradhat ki. A pangó vízzel átitatott tőzegen gyökerező sajátos növénytársulásoknak és életközösségeknek biztosít életfeltételeket és menedéket, az aljzatban akár évezredeken át halmozódik a tőzeg. A tőzegnek fontos szerepe van a vízviszonyok szabályozásában, és raktározza a légkörből kivont szén-dioxidot, konzerválja a láp és környezetének földtörténeti és kultúrtörténeti információit, életnyomait, üzeneteit. A lápok élővilágára jellemző maradvány- és bennszülött fajok miatt a biológiai sokféleség megőrzésében van kiemelkedő szerepük, fokozott védelmet igénylő különleges jelenségek. Lápok leginkább a hűvös, csapadékos éghajlatokon alakulnak ki. Gyakran járhatatlanok és veszélyesek, ezért őseink természetes védelmi rendszernek, menedéknek, csapdának használták. Jellegzetes lápi hangulatot áraszt az üde zöld tőzeg- és szőrmohaszőnyeg, a hajladozó páfrányok hada, a fehér pamacsát lengető gyapjúsás csoportja, és a csillogó cseppekkel ékesített rovaremésztő harmatfű. Ismerünk síklápokat, dagadólápokat, úszólápokat, tőzegmohalápokat és rétlápokat, erdősült lápokat és még számos típust, osztályozást, lehetnek mozaikosan sokfélék, sokféleképpen csoportosíthatók.
• A pozitív és negatív hatásokat egyaránt hozó folyószabályozás–ármentesítés hatalmas területek élőhelyeit tette tönkre, a mocsarak–lápok sorsa a kíméletlen lecsapolás vagy feltöltés lett mezőgazdasági hasznosítás céljából, vagy a bányászat tette tönkre. Nálunk volt a legnagyobb láppusztítás Európában: Magyarország területének 1,1%-át borították lápok, melynek több mint 97%-a semmisült meg. A lecsapolások, és a Balatont is érintő vízszabályozások során lett oda a híres magyar őshalászat, a pákászoknak ma már a nevét is csak a könyvek őrzik. A tájhoz szervesen illeszkedő, az ősi tudásban gyökerező fokgazdálkodás harmóniája helyett az árvizek és aszályok országa lettünk, az élővilágunk súlyos kárt szenvedett…
• Jelen időszakunkra a történelmünket mindmáig túlélő utolsó természeti értékek feltérképezése és természetvédelmi oltalom alá vétele, és az eközben szép csendben tovább zajló felszámolási kísérletek jellemzik… A megőrzés szándéka az utolsó hírmondókhoz való ragaszkodást jelenti, amikor már minden egyes irtás, beszántás, feltöltés, lecsapolás, kitermelés és beépítés helyrehozhatatlan kárt tesz nemzeti örökségeinkben és kincseinkben.
• Iskolapélda a 25 ezer éves múlttal rendelkező, különleges Keleméri Mohos-tavak esete, amely majdnem megsemmisült az értelmetlen lecsapolási és tőzegkitermelési kísérletek miatt, majd tudósok és természetvédők hada – köztük a Holocén Természetvédelmi Egyesület – dolgozott évekig a megmentésükön. (FÜLEP TEOFIL 1998; HUDÁK KATALIN 2000; MAGYARI ENIKŐ és munkatársai 2000)
• Ismét egy lápot érintő pusztítás terve van napirenden napjainkban. A történet a Dunakeszi tőzegtavak sorsáról szól, Budapest határában. Egy áruház, a multinacionális/multimilliárdos Auchan hipermarket területbővítést tervez a szomszédos tőzegláp területén, annak megsemmisítése árán, a „természetvédelmi” főhatóság aktív segítségével. Magánszemélyek, civilek, és az egész szakmai közvélemény, köztük nemzetközi hírű független szaktekintélyek foglaltak állást a láp megőrzése mellett. „A láthatatlan láp.” (KRISKA GYÖRGY – SZOLLÁT GYÖRGY 2010) Nézzük sorra a főbb eseményeket és tényeket, miről is van szó valójában.
• Dunakeszi határában áll egy Auchan hipermarket épülettel és parkolóval. Mögötte található a Dunakeszi tőzegtavak területe, amely a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. Az üzlet és a láp között egy keskeny ökológiai folyosó húzódik, amely élőhelyeket kapcsol össze, átjárhatóságot biztosítva az élőlények számára. Utána következik egy védősáv (pufferzóna) a kisebb láppal, majd a magterület minősítésű rész, ahol a nagyobb tőzegtó található. Az ökológiai folyosó, a pufferzóna és a magterület a Nemzeti Ökológiai Hálózat részei, nem beépíthetőek, a magterület a legmagasabb szintű természetvédelmi kategória (térkép)
• Az 1990-es években a területet privatizálták, majd az M0 autópálya tervei érintették, ekkor védettként szerepelt. Az autópályához bekötő 322-es M0-Dunakeszi bekötő út civil szervezetek tiltakozásának, a Levegő Munkacsoportnak, a Szent István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos kutatóinak, valamint a sajtónyilvánosságnak köszönhetően elkerülte a védett lápot.
• Az 1996/LIII. Természet Védelméről szóló törvény a lápokat „ex lege”, automatikusan, külön védettségi eljárás nélkül védettség alá helyezte.
• 1999-ben fakivágások kezdődtek, ezt magánszemélyek bejelentései után akadályozták meg.
• 2001-ben a Földhivatal bejegyezte a terület védettségét.
• 2002-ben a DINPI igazgatója, DR. VAS JÁNOS levélben tudatta a terület tulajdonosával, hogy személyes találkozó keretében hajlandó tárgyalni a terület védettségének kérdéséről. Három hónap múlva a Nemzeti Parki Igazgatóság pontatlan térképekre való hivatkozással töröltette az illetékes földhivatallal a terület védettségének bejegyzését. Ezt követően a Dunakeszi déli részén elterülő gazdasági terület bővítése érdekében rendeletmódosítással (Dunakeszi város Képviselő Testülete) a gazdasági-ipari övezethez csatolták.
• 2003-ban DR. SEREGÉLYES TIBOR és DR. CSOMÓS ÁGNES szakvéleményt készített a lápterületről.
• A természeti védettség megszüntetése után 2003–5-ben a lápos területek egy részét megvásárolták (egy ingatlanfejlesztő Kft, amely 2005-ben továbbadta az IMMOCHAN Kft-nak.).
• 2006-ban elindult a védett lápterületek Gazdasági-Kereskedelmi-Szolgáltató övezethez csatolásának vizsgálata, ennek érdekében a Település-Szerkezeti Terv módosításának előkészítése. A legnagyobb beépíthető terület elérése érdekében terv született a dunakeszi szennyvíztisztító elvezető csatornája, az Óceán-árok elterelésére. A tervezett nyomvonal az ex lege védett területen húzódik keresztül: a „tisztított” szennyvíz lápon keresztül történő vezetése a láp pusztulását okozná. A Dunakeszi Képviselő-Testülete a DINPI tiltakozása ellenére megszavazta a tervmódosítását, és az időközben kettéosztott lápterület Auchanhoz közelebb eső részét belterületbe vonta, a Gazdasági-Kereskedelmi-Szolgáltató övezetbe sorolta. A civil szervezetek panaszaira érdemi intézkedés nem történt, a hatóságok még mindig nem tettek eleget az 1996. évi LIII. törvényi kötelezettségüknek, amely az ex lege védett lápok kiterjedésének földhivatali bejegyzésre alkalmas módon való megállapítását előírja. A Dunakeszi tőzegtavakat a DINPI jegyzéke a területén található lápterületek közül a legfontosabbnak jelölte.
• 2007-ben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kiadta az Óceán-árok elterelését megengedő vízjogi engedélyt, ami a láp teljes pusztulását hozhatja magával. Civil bejelentés alapján az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megsemmisítette a határozatot 2008-ban, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
• 2008-ban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megküldte az érintetteknek a DINPI szakértői véleményeit, amelyek a Dunakeszi ingatlanokra részlegesen/teljes területen megállapították a láp létét, amely így ex lege védettséget élvez. Még ez évben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye alapján határozatában megállapította az országos védett természeti terület, a láp jogi jellegét.
• 2009-ben az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Főosztálya a terület láp jellegének felülvizsgálatára DR. S. NAGY LÁSZLÓ természetvédelmi és tájvédelmi igazságügyi szakértőt rendelte ki. A szakértő kutatógödrös talajmintákkal megállapította, hogy a helyszínen vízborítás és tőzegképződés nincsen, vagyis a láp nem létezik. A mintákat egy magaslaton, és nem az érintett láp területén vette, a térképvázlaton úgy tüntette fel, mintha a lápterületen dolgozott volna. GPS koordinátákat nem adott, és ezt a hatóság nem kifogásolta. Majd a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a dunakeszi ingatlanokon az ex-lege védett láp kiterjedése megállapításának ügyében az eljárást megszüntette. A civil szervezetek súlyos kifogásokat jelentettek az ún. „szakértői véleménnyel” szemben, de a hatóság a lápot nemlétezőnek ítélte. Fellebbezni nem lehetett, ezért bírósági keresetet nyújtottak be. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség DR. S. NAGY LÁSZLÓ szakértői véleményére alapozva megsemmisítette a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatát, és kimondta, hogy a terület nem láp. A 2008-ban belterületbe vont és beépíthető övezetbe sorolt, 2009-ben természeti védelem alól mentesített területet MURVAI ZOLTÁNNÉ eladta az Immochan Kft-nek. Ezek után kezdődött a tervezett áruház építéséhez szükséges előzetes hatásvizsgálat kezdeményezése, és a civil szervezetek tüntetése a láp mellett.
• 2009. decemberben az Auchan multinacionális hipermarket megbízásából kitűzték a telekhatárt a tőzegtavak területén, és az Óceán-árok szennyvízcsatorna új nyomvonalát a láp közepén keresztül. (JEAN-PAUL FILLIAT az Auchan Magyarország Kft. Vezérigazgatója.) Az Auchan épületbővítést és parkolóépítést tervez a területen. A civil szervezetek kontroll-szakvéleményt készítettek, és megállapították DR. S. NAGY LÁSZLÓ szakvéleményének hamis állításait. Országos botrány robbant ki. A lápot védelmezők honlapot hoztak létre „Végveszélyben a Dunakeszi tőzegtavak!!!” címmel (KRISKA GYÖRGY 2010), a média és a sajtó országszerte foglalkozott az üggyel, számos cikk készült, majd külföldi oldalakon is megjelent. „Anti-Auchan activism in Hungary” (CIJ BLOG 2010), „HUNGARY. It Takes a Marsh” (VITA EUROPE 2010)
• Egy riporter mellkasig a vízben állva mutatja be a „szakértő” állítólagos mintavételének helyét, mely szerint a láp nem létezik: „Auchan parkoló védett láp helyén?” (HFYX 2009)
• 2010. januárban a hazai tudósok legrangosabb csoportosulása, a Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt, társadalmi és szakmai tekintélyével alátámasztotta az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében. Állásfoglalását az MTA feltette a honapjára: „A Dunakeszi láp védelmében.” (A MTA HIVATALOS HONLAPJA 2010)
• 2010. februárban a Tudatos Vásárlók Egyesülete számos más szervezet támogatásával nyílt levelet írt az Auchannak, melyben rámutatott arra, hogy szándékuk az üzletlánc saját környezettudatos elveivel (AUCHAN 2010) is ellentmondásban van, és ha nem állnak el tőle, nemzetközi nyilvánosság mellett több tízezer fogyasztós részvételű országos bojkott indul. „Nyílt levél az Auchannak.” (HORVÁTH GERGŐ 2010)
• 2010. februárban SZABÓ IMRE környezetvédelmi miniszter nyilatkozott a Dunakeszi láppal kapcsolatban, azt állította, hogy egyesek saját politikai céljaikra kívánják kisajátítani a Dunakeszi láp ügyét, nem említette a védőzóna szükségességét. A miniszter szavaiból nem tűnt ki egyértelműen, hogy a több korábbi illegális beavatkozás, természetpusztítás elítélendő, sőt büntetendő cselekmények, amelyek semmiképpen sem szolgáltathatnak érvet a megőrzés és rehabilitáció helyett a láp teljes elpusztítására. Nem szerencsések a részben ellenőrizetlen, részben beruházói érdekek által sugallt vélemények, a személyi felelősséggel kapcsolatban feltett kérdésre bizonytalan válasz érkezett. A műsorokban több tárgyi tévedés is elhangzott, amely bagatellizálja az ügy jelentőségét. „Sírjunk, vagy nevessünk?” (FILEP ZOLTÁN és munkatársai 2010)
• A Tudatos Vásárlók Egyesületének nyílt levelére az Auchan a válaszában úgy fogalmazott, hogy „a vállalat örömmel vette tudomásul” a felülvizsgálatot, a vállalat „csak elszenvedője az ügynek”, a terület védettségének kérdésében „az illetékes hatóságok döntenek”, amelyekhez alkalmazkodni fognak, ha védett, akkor „felfüggesztik” a beruházást. A terület 53%-a „marad meg természetes állapotában”, az Óceán-árok szennyvíz elterelésére „innovatív”, szivárgásmentes technológiát használ.
Nyilvánvalóan látható tehát, hogy az Auchan teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a terület teljes egészében a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, és a láp ex lege védett. Sőt, a terület jogszabályok és rendeletek nélkül is kiemelkedően értékes élőhely. Az Auchan nem veszi figyelembe a civilek, a biológusok és a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét, egyedül DR. S. NAGY LÁSZLÓ törvénysértő módon kirendelt szakértő hamis állításaira hivatkozik. Az Auchan megtévesztő sajtóközleményével félrevezette a médiát: „Akár megvalósulhat az új beruházás, akár nem, a civilek által védett terület érintetlen marad” – miközben a beruházás a láp fennmaradását biztosító védőzónán, és részben magán a lápon létesülne a Nemzeti Ökológiai Hálózaton, amire nem szabad építeni. A láp legértékesebb részét „innovatív technológiával” szigetelt szennyvízcsatorna szelné keresztül. (térkép) „Auchan Sajtóközlemény.” (AUCHAN MAGYARORSZÁG KFT. 2010), „Állást foglalt az Auchan a tőzegláp ügyében.” VÁCONLINE (2010), „Egyetlen áruház megetette az egész országot.” (NATIONAL GEOGRAPHIC ONLINE 2010)
• A média úgy adta tovább ezt a választ, hogy „a civilek megvédték a lápot, már a hipermarket is a lápot védi”. „Megvédték a civilek a dunakeszi lápot.” (HIRADO.HU/MTI 2010); „Már az Auchan is védelmezi a Dunakeszi lápot.” (INFORADIO 2010)
• A Jövő Nemzedékek Ombudsmanjának hivatala szerint a dunakeszi önkormányzat alkotmánysértő módon vonta belterületbe a láp területét. A szennyvízlevezető csatorna új nyomvonala a láp legértékesebb részén haladna keresztül. Az Auchan bekötőútja is szabálytalanul épült, már korábban elvett a területből, a láp nem bír el újabb területcsökkentést. Az Élőlánc Magyarországért három aktivistája alternatív sajtótájékoztatót tartottak, majd vita nélkül eleget tettek a kivonuló rendőrség felszólításának. Ennek ellenére a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés miatt eljárást kezdeményezett ellenük. „Sikeres volt az Auchan megtévesztő akciója.” (SARKADI MÁRTON – KRISKA GYÖRGY 2010), „Az Auchan csupán áldozat?” (BOHUS ANITA 2010)
• Az „innovatív technológiával” elszigetelt szennyvíz sok méter mély vasbeton falakat jelent több száz méter hosszan, keresztül a védett terület kellős közepén, amelyet valahogy be is kell építeni a kis lápba, ahová tervezték. Tehát e rendszerek szétdúlását az élővilág semmiképpen sem képes túlélni, a láp biztosan elpusztul. És a jelenleg beépítésre szánt terület teljes egészében a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, így nem is szabad rá építeni. „Egyetlen áruház megetette az egész országot.” (NATIONAL GEOGRAPHIC ONLINE 2010)
• Az üzlet fondorlatos válaszát követően 2010. március 4.-én 26 társadalmi szervezet országos bojkottra szólította fel a lakosságot. „Nem kérünk a madárkás áruházból. – Bojkott az Auchan ellen.” (TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE 2010), „Bojkott az Auchan ellen.” (TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE 2010), „Gyűlik a tömeg! Országos bojkott az Auchan ellen!” (LÁSZLÓ DÓRA 2010)
• Az „Auchan parkoló védett láp helyén?” (HFYX 2009) filmre válaszul az üzlet „Az Auchan Dunakeszin” (AUCHAN 2010) filmmel válaszolt, ahol a korábbi nyilatkozatuknak megfelelően – és természetpusztító építési terveik megtartása mellett – hangsúlyozták, hogy „A vállalat nem vesz részt védett környezet lerombolásában”. SARKADI MÁRTON az Auchan tervezett áruháza és parkolója közötti határvonalon is vizenyős területen áll egy dokumentációs fotón. DR. KRISKA GYÖRGY kompromisszumos megoldást javasolt: „Ha az Auchan tényleg ennyire fontosnak tartja a környezettudatos nevelést, a szemléletformálást, a természeti értékek megóvását, akkor ez egy lehetőséget is jelent a számára. Ha a saját tulajdonában van egy értékes tőzegláp, akkor akár programokat is szervezhet oda. Tehát amíg a szülők vásárolnak a hipermarketben, addig az iskolás, vagy akár óvodás gyermekeiknek vezetést tarthatnának egy olyan tanösvényen, ami a láp élővilágát mutatja be. Úgy gondolom, hogy egy ilyen elképzelést sokkal európaibbnak tekinthetünk, mint azt, ami az élőhelyek megszerzésére, átminősíttetésére és lebetonozására irányul.” „Úri cipő helyett mellcsizma?” (BAJOMI BÁLINT 2010)
• „A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az Újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el. A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték. Nem valószínű, hogy egy áruháznak ne lehetne Észak-Pest körzetében más alkalmas helyet találni, amelyet nem kellene az építkezés előtt jelentős költséggel kiszárítani. […] Az MTA Biológiai Osztálya szükségesnek tartja, hogy tudományos ismeretinek és szakmai felelősségének birtokában általánosan elismert társadalmi és szakmai tekintélyével alátámassza az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében. Az ügy fontosságának külön hangsúlyt ad az a körülmény, hogy 2010 a biodiverzitás megőrzésének nemzetközi éve, s most különös erkölcsi kötelességünk minden további természetpusztító tevékenységet meggátolni.” – nyilatkozta a Magyar Tudományos Akadémia. „A Dunakeszi láp védelmében.” (A MTA HIVATALOS HONLAPJA 2010)
• Végezetül nézzük az eseményeket magasabb szintről, általánosítva:
1. Egy természeti értékekben bővelkedő ország eshet abba a hibába, hogy végtelennek tekinti, és szabadon pusztítja, feléli javait.
2. Ha jelentkeznek a nagymértékű pusztítás következményei, és még nem futottak ki az időből, védelmi intézkedéseket vezetnek be.
3. Ha kifutottak az időből, nem élhetnek ott tovább: elvándorolnak, vagy kihalnak.
4. Ha a védelem ellenére lépésről lépésre tovább nyirbálják a természetet, idővel teljesen feldarabolódik a táj, összezsugorodnak az élőhelyek, illetve a természeti egységek.
5. Összeköttetések és védőövezet nélkül halálra vannak ítélve a kis élőhelyek, vagy vagyis fokozatosan eltűnnek a sajátos élővilágukkal együtt.
6. A leromlott élőhely-maradványok már érdektelenebbek, erre hivatkozva, illetve ellenállás nélkül lehet felszámolni a maradékot, vagy vagyis eltűnnek a sajátos élővilágukkal együtt.
7. Az elhibázott beavatkozásokat utólagosan helyreállítani rendszerint már nem lehet, meddő felelősség-viták, megoldhatatlan helyzetek keletkezhetnek.
8. Ha eltűnnek az élőhelyek, vele tűnnek el onnan a benne élő fajaik is, csökken a biológiai változatosság, a táj elszegényedik („kiürül”), egyes fajok kipusztulhatnak.
9. Ha a táj elszegényedik, az ember hosszútávú biztonságos megélhetését is megkérdőjelezi, hiszen a sokféleség és a változatosság adják az élhető otthont, a stabilitást.
10. Amikor ezt megkésve ismerik fel, szigorú intézkedésekre kényszerülnek, és mesterséges élőhelyeket hozhatnak létre, de az ott kialakuló életközösségek gazdagsága meg sem közelítheti az eredeti természetest.
• Szomorú és kiábrándító a Dunakeszi tőzegtavak esete. Botrányos, hogy egy környezettudatosságot hangoztató vállalat a nyilvánvaló természetpusztítás szándéka mellett profi kommunikációs manőverekkel próbálja megoldani a helyzetet. Botrányos, hogy a hatóságok aktív közreműködésével alakult ki a jelenlegi helyzet, a civil természetvédők tevékenysége nélkül csendben megsemmisülhetne egy kivételes természeti érték. Az ilyen ügyek alapjaiban döntik meg a hatóságokba vetett bizalmat. A Dunakeszi tőzegtavak elpusztítását kellő összefogással, nyilvánossággal és nyomásgyakorlással MOST MÉG megakadályozhatjuk!

The Dunakeszi Peat Pond’s case in the light of the World Water Day, 22 March 2010

FÜLEP TEO

PhD student, grad. Ecologist for Environmental Protection, e-mail
University of Pannonia Georgikon Faculty, Keszthely, Hungary,
Holocen Nature Conservation Organisation, Miskolc, Hungary


Felhasznált irodalom
• A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HIVATALOS HONLAPJA (2010): A Dunakeszi láp védelmében. – http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=417&tt_news=120603&cHash=a395db6c17
• AUCHAN (2010): Des acteurs responsables. – http://www.groupe-auchan.com/developpement_durable.html
• AUCHAN MAGYARORSZÁG KFT. (2010): Sajtóközlemény. – http://www.greenfo.hu/upload/Auchan%20sajt%F3k%F6zlem%E9ny%20Dunakeszi%2020100219.pdf?PHPSESSID=2da7250543e4b95c7c97739b0b179d36
• AUCHAN (2010): Az Auchan Dunakeszin. – http://www.youtube.com/watch?v=t52tyy1Ta7M&feature=player_embedded#
• BAJOMI BÁLINT (2010): Úri cipő helyett mellcsizma? – http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=23867
• BOHUS ANITA (2010): Az Auchan csupán áldozat? – http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=23637
• CIJ BLOG (2010): Anti-Auchan activism in Hungary – http://cijblog.wordpress.com/2010/01/29/anti-auchan-activism-in-hungary/
• FEKETE ISTVÁN (1957): Tüskevár.
• FEKETE ISTVÁN (1959): Téli berek.
• FILEP ZOLTÁN – KERTÉSZ KÁROLY – KRISKA GYÖRGY – LÁNYI ANDRÁS – PETRÓ GÁBORNÉ – SARKADI MÁRTON (2010): Sírjunk, vagy nevessünk? – http://www.elolanc.hu/index.php/dunakeszitozeglap/10313-sirjunk-vagy-nevessuenk
• FÜLEP TEOFIL (1998): Holocén Természetvédelmi Egyesület ismertető. – Holocén Természetvédelmi Egyesület, Miskolc, 20 pp.
• HERMAN OTTÓ (1887): A magyar halászat könyve. 1–2. – Magyar Királyi Természettudományi Társulat, Budapest, 860 pp.
• HIRADO.HU/MTI (2010): Megvédték a civilek a dunakeszi lápot. – http://www.hirado.hu/Hirek/2010/02/19/10/Megvedtek_a_civilek_a_dunakeszi_lapot.aspx
• HORVÁTH GERGŐ (2010): Nyílt levél az Auchannak. – http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1523
• HUDÁK KATALIN (2000): A civil szervezetek szerepe a Keleméri Mohos tavak rekonstrukciójában. – In: SZURDOKI ERZSÉBET (szerk.): Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, védelem, kezelés. – CEEWEB Munkacsoport Miskolc, Budapest–Gömörszőlős–Miskolc, pp. 133–140.
• HFYX (2009): Auchan parkoló védett láp helyén? – http://www.youtube.com/watch?v=wRWj6IA_4VE
• INFORADIO (2010): Már az Auchan is védelmezi a Dunakeszi lápot. – http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-334789
• KRISKA GYÖRGY – SZOLLÁT GYÖRGY (2010): A láthatatlan láp. – Interpress magazin, 1: 16–17. – http://www.freeweb.hu/tozegto/ipm2010.pdf
• KRISKA GYÖRGY (2010): Végveszélyben a Dunakeszi tőzegtavak!!! – http://tozegto.freeweb.hu/
• LÁSZLÓ DÓRA (2010): Gyűlik a tömeg! Országos bojkott az Auchan ellen! – http://hetivalasz.hu/uzlet/gyulik-a-tomeg-orszagos-bojkott-az-auchan-ellen-27803
• MAGYARI ENIKŐ – JAKAB GUSZTÁV – SÜMEGI PÁL – RUDNER EDINA – MOLNÁR MIHÁLY (2000): Paleobotanikai vizsgálatok a Keleméri Mohos-tavakon. – In: SZURDOKI ERZSÉBET (szerk.): Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, védelem, kezelés. – CEEWEB Munkacsoport Miskolc, Budapest–Gömörszőlős–Miskolc, pp. 101–131.
• NATIONAL GEOGRAPHIC ONLINE (2010): Egyetlen áruház megetette az egész országot. – http://geographic.hu/nyomtathato.php?act=napi&id=14751
• SARKADI MÁRTON – KRISKA GYÖRGY (2010): Sikeres volt az Auchan megtévesztő akciója. – http://www.freeweb.hu/tozegto/auchan.pdf
• TUDATOS VÁSÁRLÓK EGYESÜLETE (2010): Nem kérünk a madárkás áruházból. – Bojkott az Auchan ellen. – http://www.tve.hu/hirek/bojkott_auchan; http://tudatosvasarlo.hu/cikkek/1543
• VÁCONLINE (2010): Állást foglalt az Auchan a tőzegláp ügyében. – http://www.vaconline.hu/tersegi-hirek/allast-foglalt-az-auchan-a-dunakeszi-tozeglap-ugy-kapcsan.html
• VITA EUROPE (2010): HUNGARY. It Takes a Marsh. – http://beta.vita.it/news/view/101359